2013-as elsõ teszthorgászata a Gigant Baits színeiben!
Március 28-án érkeztünk reggel 8 óra körül. A tavon szinte senki nem volt, lévén azért mert szinte december közepére hajazott az idõjárás. Meglepõdve tapasztaltuk, hogy 20 centi hó fed mindent, a csónakok szinte eltûntek a hó fogságában, a levegõ alig karcolta a 0 fokot, azt is inkább a mínusz jel felé billenve! Kedvünket nem szegve már a horgászat, tesztelés stratégiája járt a fejünkben! Üdvözöltük a halõröket, a tulajdonost (már vártak minket, a jó minõségû házi pálinka az asztalon kiöntve könyörgött, hogy megigyák), gyors tájékozódás, hogy ment mostanában a hal. Elmondták, hogy a múlt héten nagyon megáradtak a gyors hóolvadás miatt, ezért most a szint alá engedték a vizet, várva a következõ olvadással járó rengeteg vizet. Elmondták, hogy nem fognak halat mostanában, sem õk sem a vendégek, legnagyobb sajnálatukra. Sajnos a halakat nagyon megzavarta az idõjárás (hol meleg, hol hideg a levegõ) és a víz állandó nyomás változása!
Nem szegte kedvünk semmi! Megittuk a meginni valót, terepjárónkat õszkerékbe kapcsolva megindultunk a 10-es állásra! Kipakoltunk, mielõtt a táborunkat összeraktuk volna gyorsan bójákat elhelyeztem, és a stratégián törtem a fejem! Mivel kellene etetni? Mivel kellene csalizni, mi lehet most a hal fejében, merre úszkálhat, van-e kedve enni! Gyorsan összeraktuk a botokat, és úgy döntöttem leradarozom a vizet, keresgélem a pontycsapatokat! Legnagyobb meglepetésemre alig mutatott a radar halat, alig pittyant párat, az is a kisebb példányok voltak! Na gondoltam ez lesz a kihívás, be kell csalogatni a halat a bójára! Három bóját helyeztem el (balról jobbra haladva) Az elsõ bójámra 10-15 szem egész Gigamino Ice bojlit szórtam, pár darabot megtörve, a másodikra a Two és a Five került ugyanúgy, a harmadik bója gyümölcsös Maximusz vegyes, és Maximusz epres! Tesztelésünk elsõ napját körû belül 11 órától kesztük meg. Megtörténtek a behúzások az etetésnek megfelelõen (ugyanaz a bojli volt dippelve csalinak) készségek bevetve! Más dolgunk sincs csak várni és húzni a halat! Vártuk a kapásjelzõk csipogását, a fárasztás leírhatatlan perceit, az év elsõ horgászatán. Sajnos nem jött a nagy adrenalin bonba, se csipogás, se fárasztás hosszú idõn keresztül. Mire gondol ilyenkor a horgász,: Vajon mi van elrontva?
A várva várt igazi fütyülõs kapások helyett érdekes kis óvatos egy-egy csippanásos kapásunk volt. Nehezen lehetett eldönteni, hogy vajon mit csinálnak ezek a csalinkkal. Vajon ízlelgeti, bokszolgatja, lökdösgeti.? Az éjszakánk hal nélkül, kis apró kapásokkal telt (persze azért ne aludjon a horgász csipogtatok néha gondolták a halak) Elkezdett esni a havas esõ, szinte viharosan fújt hozzá a szél, mégis jól éreztük magunkat. A sátorfûtést maximumra tekerve 15-fok körüli levegõhõmérsékletnél próbáltunk aludni, és megálmodni mi lehet a halak étvágyával.
Eltelt az éjszaka 2 darab szép dévérkeszeg, és Csabi barátom botján egy kis 3 kiló körüli ponty látogatásával. Reggel a gyors kávé, egy falat kenyér bekapásával már húzgáltunk is ujjra a bójákra. Ismét bevetettem a radart, és meglepõdve tapasztaltam, hogy nagyon sok hal van a bójákon, de mégsem eszik rendesen. Az elsõ bójára továbbra is erõltettem a Gigínt Ice bojlit megfaragva dippelve (erre volt a legtöbb csipogás) a másodikon a Five-ot a harmadik ugyanúgy a gyümölcsös maradt. Délelõtt folyamán mellénk érkezett egy román tesztcsapat a 11-12-13-as állásokra pakoltak. Tájékozódtak, milyen éjszakánk volt mióta vagyunk, mivel csalizunk, milyen az elõttünk lévõ víz medre. Április végén lesz egy nagyszabású bojlis verseny, arra próbáltak tesztelni a napokban. Nagy fejvakarással tapasztalták az áradás miatti magas vízállást, a már-már kakaóhoz hasonlító iszapfelhõs vizet. Kezdett élni a tó partja egyre több horgász érkezett a partra, a havas szeles hideg idõ ellenére.
Nem kecsegtettek a halak minket a nagy kapókedvükkel, délutánra még jött egy szép 7.20-as tükrös, és újabb két keszeg. Nem adjuk fel, gondolkoztunk mi az aminek nem tud ellenállni, mi az ami még jobban kellhet neki. Próbáltam a rövidebb elõkét, a hosszabbat, a lebegtetett csalit, a dippeltet a süllyedõt, a pasztázottat!
Pasztázottat::: A Gigant cégnek nincs bojlipasztája gyárilag: de mint tudjuk a paszta nem más mint a bojligyártáshoz használt tészta! Picike fejtörés után egy vödörbe tettem vizet, majd szépen minden golyóbol tettem bele egy-egy szemet. Megnéztem az órán az idõt és kb. egy óra múlva kivettem a golyókat, megvizsgáltam melyik oldódik a legjobban. Természetesen, ami a favorit volt a hideg vízben az-az Ice a Five majd követte õket a Two. Ice bojlit szépen apróra vágtam, és egy kevés mennyiségû alkohollal (gyógyszertári tiszta alkohol) megpuhítottam, és feloldottam, Tökéletesen tapadó oldódó pasztát kaptam belõle. Az összes behúzásnál alkalmaztam, hátha ez a tuti befutó készség a botom végén, a Gigant Ice bojlim közelében!
Közben a part szépen szinte teljesen megtelt! A román tesztcsapat már bevetésen, a csendet a dobócsövük suhogása törte meg. Gondoltam ápolva a nemzetközi kapcsolatokat meglátogatom õket és lesegetem a taktikát, hátha õk igazán tudják a tutit! Sokat beszélgetve velük szinte ugyanazt a stratégiát követték, amit mi is! Mondván nincs tét, csak tesztelnek mindent bevetnek, ami eszükbe jut! A beszélgetésünk után a partot körbesétálva tapasztaltam, hogy senkinek nem eszik a hal, a mi két kis pontyocskánkkal az élmezõnybe vagyunk. Rengeteg taktikát meghallgattam, ki iszonyat bonyolult nagy etetéses módszerrel horgászik, ki pedig végtelen egyszerû végszerelékes kis etetéses, pva-s módszert választ, ahogy én is ezt favorizálom. Körbeérve a tavon visszaértem a táborunkhoz, gyorsan újabb behúzás csalifrisítés után ismét várjuk az éjszakát.
Egész éjjel szakadt az esõ, kapásunk nem volt, de fülelve a tó többi részét sem kecsegtette a kapásjelzõ visítása. Reggelre megdöbbenve láttuk, hogy a víz emelkedett vagy 20 centit, a színe, meg mint a megkavart pocsolya olyan sárga lett reggelre. Mindenhonnan elolvadt a hó, a nyomán nem maradt más, csak térdig érõ sár! Reggeli újrahúzás, újabb radarozás és elkeseredve tapasztaltam, hogy nem volt hal, amit a radar mutatott volna! Nem szegi a kedvem a dolog, etetek, behúzok, várok, és agyalok a stratégiákon. Délutánra újabb emelkedés volt tapasztalható. A halõrök szóltak, hogy nagyon sok víz érkezik a Mátrából, ezért kb. 60 centi vízemelkedésre számítanak. Estére meg is jött a várt rengeteg víz, a kapások szinte teljesen elmaradtak, a víz egy nagyon zord arcát mutatta. A román csapat még kitartóan húzgálta a felszereléseket, de sajnos a kapások teljesen megszûntek. A tó partján másnap reggelre mi Gigant Baits-esek maradtunk illetve a sok száz kilóméterrõl érkezõ román csapat.
Mindenünk szétázva, sárosan, a dagonyába csúszkálva, de mégis boldogan kávénkat iszogatva döntöttünk úgy, hogy összepakolunk, és mi is elmegyünk haza. Nem úgy sikerült a tesztelésünk mint ahogy vártuk, mégis azt mondhatom, hogy bizonyított a Gigant golyó, és tévedés ne essék, nem adtam föl, még a napokban (ha levonul az ár) visszamegyek és tesztelek tovább, Hiszem, hogy ad ez a víz még nagy halakat, most õ gyõzött ebben a felvonásban, de még nincs vége a színdarabnak.
Összepakoltunk, a tógazdával egyeztetve újabb horgászatot megbeszélve hagytuk el a tavat! Hideg, havas, szeles, esõs tesztnapokat tudhatunk magunk mögött kevés hallal, de sok jó embert megismerve zártuk a horgászatot.
Számomra, és társam számára is a Gigant Baits golyók jók, fogósak és használhatók. Ez a túra nem arról szólt, hogy folyamatosan húzzuk a halat mégis azért sikerült, még ha kevés halat is de sikerült fogni! Jól éreztük magunkat, a zord körülmények ellenére is, ezt köszönhetjük a Gigant Baits-nek is.
Nemsokára visszatérünk és megvallatjuk a tó halállományát.