Mint már elõzõ Gigant Baits-os tesztelésrõl leírtam, a Nagyrédei tavon pár óra alatt rengeteg halat sikerült fognom, fognunk. Köszönhetem a szép idõnek, a Nagyrédei tónak, és persze a kiváló minõségû Gigant Aminó család bojlijainak.

Természetesen barátomnak és versenytársamnak még aznap referáltam a történtekrõl, és azonnal a következõ horgászat idõpontján agyaltunk. Mivel Budai Csabi versenytársam (legjobb barátom) Ausztriában dolgozik már hosszú évek óta, egybõl kigondolta, hogyha ilyen jól megy ez a bojli ezen a tavon, meghív egy kis horgászatra osztrák ismerõsöket is. Megegyeztünk, hogy április 12-13-14 legyen a dátum! Megbeszéltem a tó tulajdonosával a foglalást, és vártam, hogy újra a tópartján legyek, legyünk! Értesítettek, hogy már 11-én szabad lesz a tó 8-as helye, kaptam az alkalmon és úgy alakítottam az életem, hogy már estére tábort tudjak verni. Aznapra vártam a Gigant Baits-os csomagot, és aznap reggel lett az autó teljesen Gigant baits-os ruhába bújtatva! Minden egybe vágott! Meghozta a posta a bojlikat. Fel lett matricázva az autó, szabad a 8-as hely. Volt idõm bepakolni, volt idõm bevásárolni, és volt idõm a tóhoz szépen nyugisan megérkezni!

A tónál a halõrök örömmel üdvözöltek, a tulajdonos legnagyobb meglepetésemre horgászott, és jókedvûen a horgászokkal beszélgetve nagy mosollyal az arcán rázta meg a kezem, gratulálva a napokban fogott halakhoz. Nagyon jó érzés volt, látni, hogy szinte már vártak, és árgus szemekkel érdeklõdnek, hogy vajon mi lesz most a csodagolyó, mi lesz a trükk, amivel horogra csaljuk a halakat. Pár mondatot váltva a horgásztársakkal, a tógazdával, a halõrökkel, gyorsan robogtam a 8-as állás felé! Nagyon szép partszakasz (szerintem a tavon a legszebb), eldugott sarkos a helyi emberek csak spiccnek nevezik. Megközelítése picit nehézkes, kell hozzá a terepjáró, no meg némi bátorság a meredek parton a sátras utánfutót lehúzni. Terepjáró van, bátorság van, sár az nincs ,úgyhogy már lent is voltam!

A tábort pár perc alatt összeraktam, a sátorba gyorsan elhelyeztem a dolgainkat, már repültem is a csónakkal bójázni, etetni, felderíteni. Ennél a horgászatnál 3 botot használtam, más-más íz világgal a végükön, a stratégia a régi jól bevált maradt. Legegyszerûbben a szerelék, pár szem bojlik a bóják köré és várni a kapás hangját. A bójára három behúzott szereléket raktam, balról jobbra a következõk voltak a csalik:- Az elsõ a two (pár szem Two bojli a bója köré), a második a szerelmem a Five bojli (ugyanúgy pár szem Five bojli a bója köré) a harmadik pedig a másik szerelmem a Four bojli (természetesen itt is Four bojlit szórtam a szerelék mellé). Megnyugodva, boldogan kémleltem a vizet, és vártam, hogy lefõjön a kávém. Körül- belül 1 órája lehettem behúzva mikor jelentkezett az elsõ bajszos tükrös, ami érdekes volt a dologban, hogy a 7 fokos vízben úgy elindult a szerelékkel, mint egy gõzmozdony! Elcsábult a Two ízére, és nagyon meg akarta magának tartani, elõször a kapásra azt hittem amur, hihetetlen gondoltam, hisz még alig van 7 fokos a víz. Mikor felvettem vele a kontaktust, és tereltem magam felé már éreztem, hogy nem amur, csak egy sportos ponty a nagyobb fajtából. Matracra fektetve már nem volt olyan nagy legény, mérlegem a 7.60-as számnál állt meg, gyors fénykép az elsõ látogatóról és már tettem is vissza az élõhelyére. Gondoltam, ez megint jó peca lesz! Már kezdett sötétedni, mikor a másik botom jelzõje is éktelen visításba kezdett, megint csak gyors fárasztás, matracra fektetés, fertõtlenítés, mérlegelés (10.40kg), fénykép és vissza a vízbe. Mikor nyugovóra tértem, viszonylag korán, nagy mosollyal az arcomon gondoltam, na most meglátjátok osztrák barátok milyen is ez a bojli, milyen is ez a tó! Elmormoltam azért egy fohász a Jóistenhez, hogy ilyen maradjon az idõ, és így jöjjön a hal. Még éjjel 2 szép pontyot fogtam, és egy termetes dévérkeszeget. Nem volt favorit, mindent evett vitte a Five-ot ette a Two-t, és a Four-t.

Másnap még napközben (míg vártam Csabi társam, és az Osztrák horgászokat fogtam a halakat sorba) szinte 40 percenként, de óránként biztos, hogy valamelyik botom elszólta magát. Megérkeztek a barátomék, és elindult az igazi horgász élet! A tábor már készen várta õket, a hideg magyar jó minõségû pálinka az asztalon, a zsíros kenyér a lila-hagyma (külön kérésük volt) és a Nagyrédei házi édes és száraz bor! Üdvözöltek, érdeklõdtek, és mosolyogva, ölelgetve köszönték meg a Gigant Baits-hoz méltó fogadtatást. Gondoltam mielõtt nagyon leinnák magukat fogatunk velük pár halat, megismertetem õket a termékek egy részével, és bizonyítva a fényképeken, illetve az életben, hogy AMI JÓ AZ JÓ!!!!!!

Tesztelésünk, horgászatunk, megint csak sikert aratott. Az osztrák barátaink nem maradtak éjszakára (sajnos), másnap reggel volt valami üzleti dolguk, de megígérték, hogy másnap délutánra visszajönnek. Csabi társammal nem tétováztunk, megszerelte botjait, behúzgált, és várta a halak okozta adrenalin növekedést. Barátom nagy kedvence a Dubli csali, amit keresztbe egymásra fûz a hajszálelõkére. Kérdeztem is tõle, hogy szerinte nem lesz ez nagy még nekik kora tavaszi idõbe, de a válasza csak ennyi (olyan Csabisan):- Ezt kapja, hát ezt egye! Lássunk csodát kb. 20 perc után irgalmatlan fütyülésbe kezdett a dupla Dubli Five csali, és pár perc után egy szép töves már a matracon is fickándozott! Egész este fogdostuk a halakat, Csabi erõltette a nagy Dubli csokrot,(ez hozta a legkevesebb halat), és a lebegtetett íz kavalkádokat. Egy-egy fél Five és Ice-ot közé rakott egy kis lebegtetõ szivacsot, vagy feltette a Two-t megfaragva, mellé egy Fourt megfaragva, az egészet dippelte a Four dippel, és fogta a halat. Magyarul megint csak azt tudom mondani, hogy:-AMI JÓ AZ JÓ!!

Másnap reggel, kimentem a faluba, és egy kedves (horgász) barátunkat megkértük, hogy ha tud, akkor fõzzünk egy jó magyaros vaddisznópörköltet az Ausztriából érkezõ vendégeinknek. Szívesen,örömmel vállalta, felírta mit kell megvegyek és persze melyik boltból (mert az ugye falun nem mindegy) visszafele menjek be érte és már fõzi is a finom magyaros pörköltet! Aznap nem nagyon horgásztam, a parton sétáltam, ha kellet a fõzésbe segédkeztem, anyagot, vizet szállítottam! Csabi persze addig fogta a halakat! Sétálgatás közben, nem messze a mi táborunktól egy másik tesztcsapat is horgászott. Megálltam náluk, beszélgettem velük milyen eredménnyel horgásznak, mi a stratégia, és mióta vannak. Elmondták, hogy egy 2013-ban kis országunkba újonnan betörõ golyót dobálnak a vízbe, de nem túl nagy eredménnyel. Na, gondoltam magamban, ezt kihasználom. Kérdeztem tõlük, hogy megtennék, hogy az õ bojlijuk mellé tesznek a mi Five bojlinkból is egy szemet? Természetesen, mivel nem volt túl sok sikerben részük elfogadták, feltették, és lássunk csodát el is sült nekik az a bot, meg örömükben még szerintem más is! Nem sokat adtam nekik belõle, (konkurencia vagy mi!!!!) de azt a 10 vagy 15 szemet nagy becsben tartva óvatosan csaliztak vele. Majdnem kirobbant a májam a helyérõl olyan büszke voltam a Gigant Baits Five bojlijára. A tavat körbesétálva (tapasztalatokat, információkat begyûjtve) már majdnem elértem a táborunkat mikor megláttam a 7-es álláson egy lelkes kis fiatal srácokból álló csapatot éppen lepakolni a bringákról! Megálltam, és mint valami kém hallgatózni kezdem, mirõl megy a diskurzus. Nézték a vizet,ecsetelték egymásnak, hogy mit olvastak a horgászmagazinokban, és mivel érdemes ilyenkor horgászni. Elmosolyodva halhattam, és arra gondoltam, hogy nemrég még én is ilyen izgatott voltam és lábamat dörzsölve aludtam várva a reggelt, hogy mehessek horgászni! Visszaindultam a táborunkba, már a pörkölt semmihez nem hasonlítható illata messzirõl érzõdött. A táborhoz érve, két gyerek futott elém, és szinte zihálva tudatták, hogy olvasták a múltkori cikkemet a neten, és õk mennyire örülnek, hogy most tudnak velem találkozni. Hát nem tudom leírni az érzést, egyszerûen zavarba ejtõ, és ugyanakkor nagyon jó a tudat, hogy amirõl rég álmokat kergettem az talán most megvalósulni látszik, egy magyar bojligyártó termékeit használom, terjesztem, és írok a honlapjára!! A srácok kezébe nyomtam zavaromban, egy pár Gigant Baits-os matricát, meg egy pár szem Bojlit amivel fogdostuk a halakat! Az már csak pont volt az Í-re, mikor az egyik kis srác a matricával visszajött és megkért, hogy írjam alá! Azt hittem elájulok, azt hittem megzabálom, hát azt kell, mondjam, hogy ezért érdemes élni, vagyonokat a horgászatba ölni, ázni-, fázni!

Közben megérkeztek a külföldi vendégeink, nagy örömmel látták megint milyen fogadtatásban volt részük, és csak ámultak a rotyogó bogrács fölött (persze mikor merülne le a fényképezõ akkumulátora GRRR)! Megint csak ámultak, hogy milyen hatékony ez a bojli, mennyire jól lehet vele halat fogni, jót nevettünk, mikor meséltem, hogy a másik csapat is ezzel fogja, legyen szegények mit fényképezzenek. Nagyon tetszett nekik a dubli, nagyon jó ötleteket adtak, a termékek még jobbá tételéhez. Többször hangoztatták, hogy milyen jó ez a magyar vendégszeretet, milyen jó a gasztronómiánk, milyen jó itt a hangulat, ahhoz képest, hogy lassan az egész országunk elsüllyed a gazdasági fejlõdésben!

Jó volt ez a horgászatunk is! Úgy sikerült minden, ahogy terveztük, ahogy az egy jó horgászathoz méltó! Nagyon finom lett a pörkölt, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az üres bogrács látványa. Szakácsunkat az isten áldja érte. Délutánra heves viharos erejû lett a szél, mivel én másnap reggel mentem szolgálatba, (tûzoltóság) így már össze voltam pakolva szerencsémre! Mindent vitt a szél, ami nem volt lebetonozva, de Csabi kitartóan horgászott és fogta a halakat. Jó hangulatban barátom is összepakolt, és úgy döntött nem marad már õ sem éjszakára. Sors fricskája, hogy mikor még átnéztük a partot, nem-e marad valami ott teljesen elállt a szél. nagyot nevetve adtunk egymásnak két puszit, elköszöntem az osztrák barátainktól, a tó halõreitõl, és szépen nyugodtan elindultam hazafelé. Még útközben hívott Csaba, hogy a következõ tesztpeca vadvízen lesz, vagy legalábbis teljesen vad tavon!! Mondtam neki, hogy túl van tárgyalva, és szervezem is a következõ pecát!

Összegezve megint csak nagyon jót horgásztunk, és a külföldi társainkat is megnyertük, és még a konkurencia is elismerõen bólogatott! Mert AMI JÓ AZ JÓ!!! Köszönjük a lehetõséget ismét a Nagyrédei tónak, a Gigant Baits terméknek de talán legjobban neked Karcsi a lehetõséget, hogy egy ilyen jó csapatban lehetünk, és ezekben az élményekben részesülhetünk!! Még jövök ide, és rámegyek a tó amurállományára!!

Nemsokára megint megyünk horgászni! Most kifejezetten a vad világ, vad pontyaira fogunk Gigant Baits tesztet végezni! Remélem, hasonló sikerekkel, hasonló élményekkel leszünk gazdagabbak, és ott is kiderül, hogy AMI JÓ AZ JÓ!!!!!

2013.04.15. Antal Péter Gigant Baits