Most is, mint mindig, állandó tettestársam a fiam, aki az évek során ügyes horgásszá fejlődött, és nagy tisztelője a pontyoknak, igazi barátként tekint rájuk, elbukásukat tiszteletben, és gondos óvással kezeli. Azt gondolom, jobb társam nem is lehetne a vízparton, mint Ő.

Nos, sok gondolat kavargott a fejemben a horgászhelyet illetőleg. A helyszínt úgy kellett megválasztani, hogy autóval megközelíthető legyen, a mázsányi cuccot figyelembe véve, aztán már én sem vetek meg egy kis kényelmet, nem annyira bánom, ha a hideg éjszakákon nem sátorban kell aludnom. A választásom a Hegyszentmártoni tóra esett, mely szeretett szülővárosomtól, Pécstől alig 20km. A parton kényelmes, fűtött faház várja az odalátogató horgászokat. A halállománya páratlan, nagytestű pontyok, harcsák, süllők lakják. Ezen a tavon horgásztunk három napig, mert rövidke szabadságom sajnos csak ennyit engedett meg.

A csalit ismét a Gigant palettájáról választottam. A Maximus banán, és a Five bojlit vittük fő csapásvonalként. Etetni magmixet, melyben az aprómagvak kaptak főszerepet, tigrismogyorót, és halas pelletet.

A megérkezésünk napján kiválasztottam két helyet, melyek a vízben található szigetek mellett voltak. Mindkettő esetében kőkemény talaj, pici medertöréssel. Ide került az alapozó etetés, és a kétféle Gigant bojli.

Az első kapások éjszaka jelentkeztek, nem túl nagytestű pontyok személyében. 3-5kg pédányok húzták el a horgokat, egyetlen óra pihenőt sem hagyva. A bojlik nagyon ízlettek nekik, a két íz fej fej mellett haladva fogta a halakat.

A második éjszaka fiam fogott egy szépséges 6-7 kiló körüli nyurgatestű pontyot, eddigi Hegyszentmártoni túránk legnagyobbját. A ponty a banános Maximuszt ette meg. Azt gondoltam, nem jutunk tovább kilóban, mert a folyamatos kapások és fárasztások végén mindig kisebb testű, 3-5 kiló körüli pontyokat szákoltunk. Aztán a harmadik napon megtört a jég, és a Five bojlira kihúzós kapással megérkezett a túránk legnagyobbja, 11, 40kg tükrös személyében. Szintén fiam fogta, teljesen olyan érzésem volt, hogy csupán kísérő vagyok a túrán, és Ő az, aki irányítja az egészet. És ezt a legnagyobb belső elégedettséggel mondom, hisz a célom az volt, mióta az első horgászatra magammal vittem, hogy az élete ezen az úton induljon el, és itt keressen menedéket a vizek partján, hisz ez az igazi szerelem, mely soha nem csal meg, és mindig egyformán szeret.

Az utolsó este szalonnát sütöttünk nyárson, és beszélgettünk az éjszakában. Nagyon elégedett vagyok a túrával, rengeteg halat fogtunk, mely nagyban köszönhető a csalinak, mely lassan 20 éve elkísér horgásztúráimon. (csak akkor még Poli-bojlinak hívták). Hegyszentmártont mindenkinek ajánlom, aki kevés idővel rendelkezik, és sok halat akar fogni. Külön köszönet Garai Zoltánnak, a Hegyszentmártoni tógazdának a kellemes napokért, és Polgár Karcsi barátomnak a hibátlan csaliért.

Dragovec Zsolt