Horgászhelyünk a campingtól 30 km-re, az alsó tározó medrében. Itt is hiányzott vagy 15 m vízoszlop. Az autó és a sátraink a tómederben voltak.
Csapatunk 11 fõbõl állt, heten repülõvel mentünk, négyen pedig bérelt mikrobusszal. A felszereléseinket a kocsival vitettük ki. Már a bepakolásnál kiderült, hogy ennyi horgásznak rengeteg felszerelése van, mindet nem lehet egy átlagos méretû kisbusszal kijuttatni. Sajnos a gumicsónakot, a motort, a csalik nagy részét itthon kellett hagynunk. Mindenki csak a minimális eszközeit tudta bepakolni.
Az utazás a repülõvel csupán néhány órát vett igénybe, Barcelónában pedig már várt minket a horgászcampingünk kisbusza, ami elvitt minket a tározókhoz. Kevéssel dél után már a parton voltunk.
A szállásunk Playas de Chacon településben volt, Caspe városától 7 km-re nyugatra. Normális vízállás esetén horgászni a szállás elõtti partról lehet, a legteljesebb kényelemben, azonban a rendkívüli szárazság miatt most teljesen üres volt elõttünk a tározótér. Az Ebró folyó 50 m-es szélességben hömpölygött a meder közepén. Horgászni szinte lehetetlen volt.
Vendéglátónk ajánlatát követve jött a B terv, vagyis hogy elszállítanak bennünket egy alsóbb mederszakaszra, ahol még van kellõ vízmélység a horgászathoz. A csapatunk kénytelen volt egy 30 km-rel lejjebb lévõ partszakaszon megtelepedni. Hevenyészetten felállított két sátor, a mikrobuszunk és egy napernyõ biztosította a csapatunk „kényelmét”. Szerencsére a mindenre elszánt horgászcimboráim nem rettentek meg a nomád ellátástól, a versenyeken megedzõdött fiúk elszántan megküzdöttek a természet erõivel. Az elsõ éjszakán viharos szélbõl és jó kis záporokból ki is jutott, de kapást csak elvétve észleltünk.
A hét során az általunk elfoglalt partszakasz egyre lakályosabbá vált, a horgászállásaink szinte hozzánk nõttek. Egyre jobban kiismertük a halak kapókedvét, és fokozatosan növekedtek a kapások száma. Én a túra kezdetétõl édesapámmal horgásztam. Mi ketten minden éjszaka visszamentünk a szállásunkra, vállalva az egy órás zötykölõdést. Az éjszakai horgászatot meg sem próbáltuk (nem is engedélyezett). A camping kényelme, a meleg vacsora, zuhanyzás és a paplanos ágy minden pénzt megért! A túra elõrehaladtával egyre többen csatlakoztak hozzánk. Az utolsó napon már csak a legelszántabb barátunk maradt a parton, kedves bojlikészítõ barátom Szép Zoli és a fia Dodó, valamint az Aspa. A kitartásuk meg is hozta a gyümölcsöt! Egy tucat pontyot sikerült zsákmányolniuk, valamint a túra legszebb harcsája is Zoli horgára akadt, szinte az utolsó pillanatban. A 43 kilós példány valószínûleg nem lesz az évszázad harcsafogása, de mindannyiunk szívét megmelengette! Csodálatos példány volt, akinek a kifogása feledhetetlen élményt adott a legkitartóbb horgásztársunknak.
Persze a többiek sem maradtak kapás nélkül, de sajnos kiemelkedõ fogásokról nem tudok számot adni. Csapatunk a hét során 30-40 pontyot és 6 harcsát segített a partra. Rengeteg tapasztalatot szereztünk a túra során, ezeket a következõ Ebrói látogatásunkkor biztos eredménnyel felhasználunk.
A tarozók páratlan halállománya és a kivételes környezet bizonyára minden horgásztársam szívét megdobogtatná. Kívánom, hogy minél többen ki is tudják próbálni, kalandra fel!
Édesapám elsõ kapása természetesen a harcsázó szerelékére jött, sajnos "csak" egy kisebb potyka képében!
Nagyon harcias Ebrói nyurgaponty, bátran felvette a 6/0-ás horgot, amit a harcsáknak szántunk
Legszebb tõpontyom, közel 12 kilót nyomott.
Több pontykapás után, végre a harmadik napon egy harcsa vette fel a duplahalas csalimat. Kemény küzdelem után adta csak meg magát! A partról sikerült kifárasztanom.
Társaim unszolásának engedve, visszahelyeztem a harit az Ebróba. Nem is gondolta a szegény, hogy milyen közel került a bográcsom széléhez!
A potyeszok folyamatosan jelentkeztek, de kiemelkedõ egyedsúlyú példányt nem sikerült horogra csalnunk.
Szép Zoli a túra legnagyobb harcsájával. Az utolsó nap otolsó félórájában jött a kapás.
Nagyobb a hal, mint a horgász!
Úgy összeillenek, mint egy szerelmespár.
43 kiló
175 cm hosszú
Túránk utolsó napján csak pontyokat sikerült fognunk, de ekkor már sokkal bátrabban ettek, fél nap alatt több mint 10 kapásunk volt! Sajnos ez is csak töredéke a remélt mennyiségnek.
Igy nézett ki a tározótér a horgászcampingünk elõtt. Ez a kép a Caspei hídról készült, jól látszik, hogy a tározótér teljesen le van eresztve, a meder alján csordogál a folyó. Horgászni nem lehetett.
