II. Gigant peca résztvevõi
 
 
 
A közmondás szerint: Bolondnak áll a világ! Ez az életérzés kerített hatalmába a bolondok napján, mivel hihetetlen élményeket sikerült szereznem a Nemesnádudvardi Tõzeges tavon megrendezett évadnyitó pecánk során. Már tavaly õsszel elhatároztuk néhány elkötelezett horgász barátommal, hogy az idei évet itt fogjuk kezdeni. A tóban található 8 db. húsz kiló feletti fehér tokhal, valamint a kapitális pontyok és harcsák rengeteg izgalmat ígértek.
Tízen vágtunk neki a hétvégi pecának, de ebbõl csak nyolcan horgásztunk, két társunk a fõzésben segítkezett. A szabályokat nem akartam túlbonyolítani, a legnagyobb súlyú hal kifogóját kiáltottuk ki gyõztesnek. A horgászokat folyamatosan tájékoztattam az aktuális nagyhal méretérõl, az ennél kisebb példányokat mérlegelés nélkül vissza tudtuk helyezni a tóba.
Csütörtök estére már két csapat megérkezett a tópartra, de a harmadik társaság csak péntek reggel tudott csatlakozni hozzánk. Ezért a háziversenyünket péntek reggeltõl vasárnap délig ütemeztük. A héten megtapasztalt kellemes tavaszi idõjárás a hétvégére gyökeresen megváltozott. Erõteljes hidegfront érte el az országot, éjszakánként a hõmérséklet csak néhány fok volt, ráadásul a szél egész nap szinte viharos erõvel fújt. A kellemetlenségeinket csak fokozták a hullámokban érkezõ záporok. A „bolondos” jelzõ barokkos túlzásként tûnt az idõjárás változékony voltára.
 
 
Persze ez nem tudta elvenni a kedvünket a halak kergetésétõl. Kis társaságunk három horgászhelyet foglalt el a tavon, az egyest, a kettest és a négyest, a maradék három helyet szabadon hagytuk. Így elég közel tudtunk egymáshoz kerülni ahhoz, hogy a közös élményeket együttesen meg tudjuk élni! A Nádudvari Tõzeges tó négy, egymással összekapcsolt tórészbõl áll, melyeket osztótöltések választanak el. Ezeken a töltéseken vannak kialakítva a horgászállások. Gyakorlatilag mindegyik horgászhely elõtt fekszik egy meghorgászható tó vagy tórész. Az egyes tavon (tórészen) osztozik az elsõ és második állás. Az eddigi tapasztalataim szerint ez a legmélyebb és legcsendesebb tó, itt laknak a legnagyobb pontyok. A második tavon a hármas horgászhelyrõl lehet horgászni. Ezt most nem horgásztuk. A hármas számú tavon osztoznak a négyes és ötös horgászhelyen lévõk. Ezt a tavat szeretik leginkább a fehér tokok! A sikeresen kifogott példányok mindegyike ebbõl a tóból került ki. Annak ellenére, hogy a tavak az É-i oldalon egy csatornával össze vannak kötve, a tokhalak nem szívesen mennek át a másik három tórészbe. A jelenség okára a tógazda sem tud megnyugtató magyarázatot adni. A négyes tó a hatos számú állásról horgászható. A tavalyi szezonnyitó horgászversenyen ebbõl a tórészbõl került ki a legtöbb ponty, a Zadravec Team jóvoltából. Az egyes és kettes helyrõl a széllel szembe kellett horgászni, a négyesrõl pont ellenkezõleg, széllel háttal. Ez döntõ különbségnek bizonyult a kapásoknál valamint a széllel vívott csatánál is.
 
 Úgy tûnik, hogy a halakat abszolút nem zavarták a mostoha körülmények. Ráadásul a kapások is szépen gyarapodtak az idõ elõrehaladásával. Az elsõ éjszaka még senkinek nem sikerült 10 kiló feletti pontyot fogni, de a második napon már megjelentek a pocakosabb példányok. Szombat délután Roland botján jelentkezett egy vehemens kapás. Õ a kettes helyen horgászott, hóember szerelékkel. Most is erre volt a kapása. A ponty szép komótosan oldalazott a túlsó partnál lévõ akadók elõtt, de a barátom erõs felszerelése és 35-ös zsinórja nem sok esélyt adott a szabadulásra. Néhány perc erõteljes fárasztás után már a merítõ fölött fickándozott a verseny legnagyobb pontya, ami a mérlegelésnél 13,80 kg-osnak bizonyult.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

A saját tapasztalataimat és a nem mindennapi fogásaimat a következõ cikkben fogom megírni. Folytatása következik...